Az év embere az arc nélküli nem tudjuk ki. Ki más?
Egy bonyolult világban ahol átláthatatlan mechanizmusok irányítják a társadalmat magam sem tudnék jobbat.
Több felöl rángatnak minket mint bábokat és magunk sem tudjuk kik és miért báboznak velünk. Azt azért gyanítjuk hogy mire megy ki a játék. Nincs jövőnk csak hitelünk. Nincs választásunk csak az a kicsinyes öröm amivel a hatalom pofájába röhögünk az esélytelenek magabiztos nyugalmával.
Amikor a fél segged kilóg a gatyából és tele vagy gyűlölettel már csak egy megoldás látszik. A megoldás ami semmire sem lesz jó és semmit sem érsz el vele.
Shepard Fairley, a méltán népszerű biznisz művész munkája látható a borítón... kezdetektől azon munkálkodott hogy kiárusítsa a streetart-ot, olcsó bovli vacakká tegye.
Kezdetben egy pankrátor nagysága elött tisztelegve, (akinek nagysága agresszióban és hájtönegben mérhető) Orwelli viziókra hajazó plakáttal árasztotta el a nagyérdemű közönséget, a brkák pedig tapsoltak is hozzá.
Máig legnépszerűbb munkája az Obama kampány plakátja bejárta az egész világot, végül a Time címlapján kötött ki. Nem mellékesen egy olyan filléres stock fotóból készítette amit meg sem vett, ennyit a szerzői jogokról és arról hogy szentesíti a cél az eszközöket. A mercsendájzingos cuccait ázsia rabszolgák készítik, ez aztán a lázadás.
HOPE ezt még talán el lehet adni... rendben próbáljuk meg, mondta SF és eladta a lelkét a média és politikai oltárán a bábosoknak.
